Székesfehérvár

Székesfehérvár az egyik legrégebbi magyar város, természetes utak találkozási pontja mentén, jól védhető, mocsaras terület dombjaira épült.

Géza fejedelem 972-ben ezen a kedvező stratégiai ponton alakította ki uralkodói székhelyét és itt építette meg a magyarok első kőtemplomát 997 körül, amely temetkezési helyéül is szolgált.

Igazán jelentős központtá Szent István idején vált a város, aki itt építtette fel magántemplomát, a későbbi koronázó templomot. Székesfehérvár Szent Istvántól kapta a szabad királyi város címet és az ezzel járó kiváltságokat, kiemelkedve így a többi település közül. Szent István fia, Imre herceg szintén Székesfehérváron született. Államalapító királyunkat itt helyezték végső nyugalomra.

Itt helyezték el a királyi trónt, őrizték a koronázási ékszereket, a kincstárat, majd az ország levéltárát. 43 királyunkat koronázták itt meg, ezen kívül nyolc Árpád-házi és hét vegyes-házi király választotta végső nyughelyéül a székesfehérvári koronázó templomot.

Ma ennek az egykor európai viszonylatban is figyelemre méltó méretű épületnek csak a romjait találjuk. A Belváros szívében feltáruló Romkert visszarepít a középkorba, és az egykori koronázó város fenségét hirdeti.

A Romkert mellett található Püspöki Palotát az egykori koronázó templom köveiből építették.

A Városház tér közepén áll az Országalma, melynek felirata: Fehérvár szabad királyi város Szent István király kegyéből.

A Püspöki Székesegyház hatalmas tornyait még IV. Béla építtette. Később itt őrizték Szent István ezüst hermába foglalt fejereklyéjét, mely a templom többi kincsével együtt ma már a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban található.

Szintén középkori eredetű a székesegyház altemploma III. Béla és felesége sírjával.

A késő barokk alkotások közül kiemelendők a Szemináriumi templom és a Ciszter templom.

A török dúlást követően Székesfehérvár új virágkorát a 18-19. században élte. A Belváros megőrizte középkori utcaszerkezetét, díszei elsősorban a barokk templomok, a rokokó és copf épületek, valamint a paloták lettek. Falaik között virágzott az oktatás, a szellemi- és kulturális élet. Ekkor épült fel az ország első kőszínháza, a Vörösmarty Színház.

E gazdag örökségnek köszönhető, hogy Székesfehérvár ma is egyedülállóan gazdag muzeális értékekben, képzőművészeti alkotásokban, kuriózumokban.

Római kori kőemlékek, szarkofágok, bélyeges, monogramos téglák a Szent István Király Múzeumban, a képzőművészeti alkotások a Városi Képtárban, a Csók István Képtárban és az Új Magyar Képtárban, valamint a lenyűgöző kidolgozású porcelánbaba gyűjtemények a Hetedhét Játékmúzeumban találhatók.

A kulturális rendezvények minden évszakban színvonalas és izgalmas programokat kínálnak.

A polgári Fehérvár világát idézi a Belváros két frissen elkészült műemléki rekonstrukciója. A Városház téren álló Hiemer-Font-Caraffa ház három tömbből álló, kiemelkedő értékű barokk épületegyüttes, amelynek teljes felújítása 2011-ben fejeződött be. Az 1905-ben épült patinás, szecessziós műemléki Árpád fürdő korhű hangulata, exkluzív környezete igazi kuriózuma Székesfehérvárnak.

Az óráknak kitüntetett szerepe van a város életében: a Virágóra színpompás számlapján virágba álmodott számok mutatják a pontos időt. Az Órajátéknál pedig délelőtt 10 órától kétóránként csodálatos dallamok mellett vonulnak fel a magyar történelem ismert figurái és jelképes alakjai.

A hűs, árnyas ligetek és tavak újabb látványosságokat tartogatnak. A Belváros közelében a Zichy-ligetben található a millenniumi zenepavilon, tőle nem messze pedig a gyógyvizet adó zenélő kút és csónakázó tó. A kertvárosi lakóövezetben a Bánya-tó a vadregényes tájat keresők célterülete.

A közelben található a város határában kilátópontként is szolgáló Aranybulla emlékmű, amely az 1222-es kikiáltásának helyén áll.

A város legkülönösebb építménye a Bory-vár, amely egy 20. századi romantikus lovagvár, Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása. Saját tervei alapján egymaga építette 36 éven át egészen haláláig, festőművész felesége iránt érzett szerelmének emlékéül. A művész házaspár számos alkotásán kívül a képtárban értékes képzőművészeti gyűjteményük is megtekinthető.

Székesfehérvár a sport területén is kiemelkedő – a város a második világháborút követően az ország egyik legjelentősebb sportvárosává nőtte ki magát. A város négy csapatsportban is a magyar első osztály élmezőnyében képviselteti magát: labdarugás, jégkorong, férfi kosárlabda, női kézilabda.


 

Kiegészítő információ